TRAVELICUM - VARÁZSLATOS SZICÍLIA

TRAVELICUM - VARÁZSLATOS SZICÍLIA

Valamikor szeptemberben, reggel 9 órára értünk Cataniába a Skyeurope járatával. Megkerestük az irodát, ahol átvehetjük az autót. Egy Lancia Ypsilon-t kaptunk. Kétajtós kis járgány, jó állapotban, igaz a csomagtartó elég kicsi volt, alig tudtuk a 2 bőröndöt belepréselni 😀. Első utunk Cataniába vezetett. A közlekedés valóban katasztrofális. A két sávos úton össze-visszahaladtak az autók, robogók kb. 4 sávban. A táblákat fakultatívnak tekintik, a gyalogosok bárhol leléphetnek az úttestre, a robogósok mindenhová befurakodnak. Megnéztük a Dóm-teret a katedrálissal, a hal- és élelmiszerpiacot a Porta Uzeda mellett és a Teatro Bellinit. A piac elég sokkoló volt számomra, sorban lógtak a félbevágott kecskék, nyulak, tyúkok. Rengeteg féle halat és tengeri herkentyűt árultak és még hatalmas levágott kardhal fejeket is láttunk.

Santa Agata Dom

Halpiac - Na mi ez? 😀

Halpiac - ez már gusztább 😀

Utunk Giardini-Naxos felé vezetett, ahol az első két éjszakát töltöttük. Útközben megálltunk Aci Castelloban ahol egy régi vár található a tengerparton és megebédeltünk egy kis étteremben, 26 eurót fizettünk, halat és spagettit ettünk. A szállásunk Giardini-Naxos mellett Gaggi településen volt, a neve pedig That’s Amore B&B. 55 Eur egy kétágyas szoba egy éjszakára reggelivel. A szobák gyönyörűek, a reggeli meglepően bőséges, felvágottal, sajttal, a tulajdonos pedig egy hihetetlenül vidám és kedves srác, jó angoltudással. Ez volt a legjobb szállásunk az út során.
Délután felkerestük Savocát és Forza d’Agrot. Mindkét település Taorminától északra található és a Keresztapa pár jelenetét forgatták itt. Párom nagy rajongója a filmnek ezért iktattuk be ezt a két helyet. Mindkettő kis hegyi falu, szűk utcácskákkal, pár templommal.

Savoca

Korán keltünk, mert az Etna volt a cél aznap. Reggel kicsit beborult és felhős volt a hegy és a tulaj sem tartotta túl valószínűnek, hogy felengednek, de úgy gondoltuk, hogy felmegyünk kocsival amíg lehet.
Hát jól tettük, hogy így döntöttünk, mert egy hatalmas élményről maradtunk volna le. Célunk a Rifugio Sapienza nevű menedékház volt 2000 méter magasan a déli oldalon. Kanyargós hegyi út vezet odáig Giarréből. Utunk elején még eléggé el voltunk keseredve, ugyanis ahogy haladtunk feljebb, egyre nagyobb felhők magasodtak előttünk. Aztán átértünk a felhőrétegen és a menedékháznál már ragyogó napsütés fogadott minket. Gyönyörű látvány volt, a fekete, kopár lávakövek, alattunk pedig a fehér felhők. Innen egy felvonó indul kb. 2500 méter magasra, onnan pedig vagy gyalogosan, vagy dzsipekkel lehet feljutni 3000 méterig. Onnan már csak 300 méter a főkráter. Mi befizettünk a teljes túrára felvonóval, dzsippel, vezetővel. Ez került 49 euróba/fő. Nagyon hideg volt, alaposan fel kellett öltöznünk. Lehet kabátot és bakancsot is bérelni, de nekünk a sportcipő teljesen megfelelt. A felvonó tetején vártak a dzsippek. Elég sokáig kanyarogtunk felfelé, gyalogosan biztos nem vágtam volna neki, útközben nincs olyan sok látnivaló csak a fekete salak és mire felé az ember a kráterekhez, teljesen kifárad.
Fent nagyon erős szél fogadott minket. A főkráter 2 napja tört ki, ezért arra le volt zárva az út. Sajnos a láva a másik oldalon folyt le ezért azt nem láttuk, de dőlt a füst a kráterből rendesen. A vezető elvitt minket a másik irányba, ahol több kráter is volt, némelyik füstölgött és többször is érezhető volt a kénszag. Sokáig nem időztünk a szél miatt, de így is elég sok fotót készítettünk.

Etna

Füstöl az Etna

Gyalogosan az Etnán

Délután 3-ra értünk vissza a szállásra, ahol átöltöztük lengébb ruhába és elmentünk az Alcantara-szurdokhoz. Ez Gardini-Naxostól 10 km-re taláható nyugatra. Egy 70 méter vastag lávafolyamba tört utat az Alcantara-folyó és több lehetőség is van a megtekintésére. Lépcsőkön lesétálhatunk a szurdok bejáratához és belegázolhatunk a jeges vízbe, de persze ez csak pár percre ajánlott. Bérelhetünk gumicsizmát és derékig érő bélelt horgásznadrágot, és vezetővel behatolhatunk a szurdokba, vagy búvárruhában akár a vízesésen is felmászhatunk. Mi csak a legegyszerűbbet választottuk és 3 euróért lesétáltuk a szurdok bejáratához. Csodálatos látványt nyújtott, a víz viszont iszonyatosan hideg. 1 perc után a lábfejem szörnyen fájni kezdett és menekültem kifelé a partra.
Ezután elautóztunk Taorminába.Ez egy nagyon szép kisváros a hegy tetején. Felvonóval is megközelíthető. A legismertebb látnivaló a görög színház, ahonnan csodálatos a kilátás az Etnára. A fényviszonyok és a fotózás miatt talán jobb, ha reggel megy oda az ember, de így is nagyon szép volt naplementében. A belépő 6 Eur. Érdemes végigsétálni a Corso Umberton, sok szép teret és templomot találhatunk mellette. Végre ettem egy jó fagylaltot is, amit aztán az út során többször megismételtem, főleg Palermóban. 1,70 – 2 között volt egy közepes adag fagyi, amit aztán több féle ízből lehetett összeállítani.

Taormina

A kiadós reggeli után elindultunk Siracusába. Az autópálya elég jó minőségű, sok szakasz ingyenes, ahol pedig fizetnünk kellett ott is csak 60-80 centet, szóval nem éri meg kerülőutakon menni, mert a városokon keresztül nagyon lassú a haladás.
Siracusában megnéztük az Arheológiai Parkot, ahol egy görög színház, egy római amfiteátrum, egy óriási oltár és egy kőfejtő romjai láthatóak. Valamint a Dionüszosz füle, ami egy 23 méter magas sziklába vájt barlang. A belépő ide is kb. 6 euró volt. Innen egy 10 perces sétával lehet eljutni a San Giovanni templomhoz, amely alatt hatalmas katakomba húzódik kora keresztény sírokkal. A testeket eltávolították, de így is érdemes meglátogatni. A belépő 5 Eur. Majd elsétáltunk Siracusa óvárosába, amely az Ortigia nevű szigeten fekszik. Itt az Apollón-templom romjait, a dómot és az Arethusa-forrást néztük meg. A forrásban papirusznád nő.
Siracusától kb. 35 km-re nyugatra található Noto városa. Erről az a hír járja, hogy Szicília legszebb barokk városa. Nem mondom,hogy nekem is ez tetszett a legjobban, de a főutcája valóban nagyon szép. Végigsétáltunk a Corso Vittorio Emanuele-n, amely a városkaputól indul, mellette több templom is található, valamint a dóm és azzal szemben a városháza.

Siracusa

Noto

Szállásunk aznap este Ragusa Iblában volt. Neve: Casa de' Giusti. Egy aprócska kétszintes házikó az egész, alul egy konyha-nappali, fent pedig egy szoba és egy fürdő. Max. 3 főnek alkalmas. 50 Eur volt egy éjszakára. Itt már a megszokott piritós,édes keksz, lekvár variáció volt kikészítve reggelre, de mint később megtudtam a helyiek is tényleg csak ezt eszik reggelire. A ház nagyon tetszett, főleg hogy a miénk volt az egész. Este még tettünk egy rövid sétát és beültünk a háziak által javasolt étterembe. Elég olcsó volt, így több fogást is kipróbáltunk.

Reggel ragusai városnézéssel kezdtük. Nekem ez volt az egyik kedvencem az út során. Két részből áll a város, a modern Ragusából és a sziklákra épített óvárosból, Ragusa Iblából.
A barokk dóm nagyon szép de sajnos vasárnap reggel még zárva volt, így belülről nem tudtuk megnézni. A dómmal szemben található egy kis sétáló utca, ami a városi parkban végződik.
Innen a sziget belseje felé kanyarodtunk. Agrigento volt a cél, de nem a parton, hanem Enna felé. Így utólag ezt kihagytam volna, mert nem nyújtottak annyi pluszt azok a városok, mindegyik a szokásos kanyargós, szűk utcás képet mutatta egy-egy érdekességgel.

Ragusa

Az első volt Caltagirone, mely Szicília kerámiakészítő központja. Itt található a Nagy lépcső, amit kerámiacsempékkel van kirakva, illetve van egy kerámiamúzeum, amit végül kihagytunk.
Piazza Armerinában egy ókori villát szerettünk volna megnézni, ami a mozaikjairól híres, de mindenféle útterelések miatt kicsit elkeveredtünk és inkább továbbálltunk.
Következő állomás Enna volt, ami a sziget közepén fekszik egy hegy tetején. Itt egy normann erődöt találtunk, ahová ingyenes volt a belépés és a tornyából csodálatos volt a kilátás a sziget belsejére. Itt kicsit leeresztettünk, vasárnap lévén minden zárva volt és nagyon éhesek voltunk. Napközben mindig bekaptunk valahol valami szendvicset, pizzaszeletet egy rosticceriában 1-2 euróért, itt viszont nem találtunk semmit. Innen egyenesen Favarába mentünk, Agrigento mellé, ahol az aznapi szállásunk volt. A Villa Belmonte egy új, Ikea bútorokkal berendezett ,fiatalos B&B, a szokásos olasz reggelivel Favara óvárosi részén, a szoba 50 Eur. Délután 4 felé értünk oda és még fürdeni szerettünk volna egyet. A helyiek elirányítottak Agrigento mellé egy Scala dei Turchi nevű partszakaszra, ahol meredek fehér sziklák nyúlnak a vízbe. Visszaérve Favarába első utunk egy pizzériába vezetett, ahol kemencében sütötték a pizzát. Az öregek kint ültek a házak előtt, rögtön oda is jött egy bácsi és kérdezgette kifélék, mifélék vagyunk, honnan jöttünk.

Scala dei Turchi

 Reggel irány Agrigento és a Templomok völgye/Valle dei Templi. Belépő 8 Eur.
A nagyon jó állapotban fennmaradt Concordia-templom csodálatos látvány. Én nagyon szeretem ezeket a régi görög épületeket. Lenyűgöz a méretük, és mindig elgondolkodom, hogyan is tudták annak idején felállítani ezeket a hatalmas oszlopokat.

Agrigento

Utána Sciacca következett. Itt is a Corso Vittorio Emanuelén, a főutcán érdemes végigsétálni. Valamint a kikötőből szép a kilátás a fölé magasodó városra.
Sciacca után Selinuntéban álltunk meg, ahol szintén ókori romokat találtunk. A belépő 6 eur.
Ez elég nagy területen fekszik és a bejáratnál be lehet fizetni kocsikázásra, de mi inkább sétáltunk és kibírható volt a dolog. Egy hatalmas ókori város romjai hevernek itt, nagyrészt még kiásatlanul.
Esti szállásunk Trapani mellett Locograndéban volt. Ez egy pici falucska, a szállás tiszta, rendes. A neve B&B Margherita és 45 Eur volt a szoba. Este 6 felé értünk oda és indultunk is le a tengerpartra, mert a nyugati part Trapani és Marsala között tele van szélmalmokkal és sólepárlókkal. Ez szintén nagy kedvencem lett. Szalináknak hívják a sólepárló medencéket és a partjaiknál hatalmas sókupacok állnak. Két múzeum is található a területen. Mivel ránk sötétedett, bementünk Trapaniba sétálni egyet. Az óváros egy félszigeten található, a végén egy erőddel. A szokásos keskeny utcák, barokk templomok, paloták.
Este a helyiek által javasolt étteremben vacsoráztunk.Eléggé meglepődtünk, mert a fizetés elég furcsán zajlott. Befejeztük a vacsorát és vártuk, hogy elvigyék a tányérokat. Kb. 20 percig nem történt semmi. A párom elkezdett integetni a pincéreknek, de semmi reakció. Végre 10 perc után odajött egy. Kértük a számlát olaszul. Kicsit furán nézett, de nem mondott semmit. Újabb 15 perc múlva hozta a számlát és elment. Leraktuk a pénzt és vártuk, hogy elvigye. Semmi. 20 perc múlva már elég idegesek voltunk és ott akartuk hagyni a pénzt az asztalon. Aztán közben rájöttünk, hogy senkit sem láttunk fizetni. Felálltam, kimentem és az ajtónál ült egy nő egy kassza mellett. Mint kiderült oda kell menni vacsora után és nála kell fizetni. Csak azt nem értettük miért nem szólt a pincér, hiszen tudta, hogy beszélünk olaszul. Így kicsit olyan furcsán zárult az este, de nagyon finom volt a vacsora.

Annyira tetszettek a sólepárlók, hogy még egyszer lementünk a partra, de most a másik irányba, hogy nappali fénynél is körülnézhessek kicsit. Birgi városkánál is van egy működő szelina (Ettore Infersa),ami egyben múzeum is és innen indul kishajó, amivel át lehet menni a szemközti szigetre Moziára.
Innen Ericébe vezetett az utunk. A város Trapani felett található 700 méter magasan egy hegy tetején és teljesen megőrizte középkori jellegét. A helyiek is szívesen járnak ide, mert még a legnagyobb nyári melegben is kellemes, hűvös a levegő a házak között.Táblák segítségével könnyen bejárható az összes látnivaló, a belépők 1-2 Euró körül mozognak.
Ezután az autópályán fél óra alatt Segestába értünk. A belépő ide is 6 Eur és 1.5 euróért lehetett buszjegyet venni, mert a romok egy hegy tetején állnak. Nem volt kedvünk gyalogolni ezért inkább vettünk jegyet. Egy görög színház található a hegy tetején és pár épület alapja.Egy fél óra elég is volt körülnézni és a következő busszal le is mentünk. A bejárattól lehet felsétálni egy kisebb dombra, ahol egy jó állapotban lévő oszlopos görög templom áll.

Segesta

Innen leautóztunk a tengerpartra Castellammare del Golfoba. Ez egy kedves halászfalu, szép öböllel és egy erőddel az kikötőben. Itt sétáltunk egyet, fagyiztuk és továbbindultunk aznapi célunk, Palermo felé.
Útközben a reptérnél, az autópálya mellett láttuk Falcone bíró emlékművét, akit 92-ben robbantott fel a maffia, miután kb. 400 embert elitélt. A reptér is az ő és társa nevét viseli.
Palermóban a barátaink vártak minket és náluk töltöttük a következő 4 napot. Megérkeztünk, lepakoltunk, megismerkedtünk a szülőkkel,megkóstóltuk a mandulatejet(latte di mandorla), megvacsoráztunk és bementünk a városba találkozni a többiekkel.
A Piazza Magione-n gyűlnek össze esténként a fiatalok. Koncerteket is szoktak itt rendezni, húst sütnek a szabadban. Jó időben hajnal 2-ig, 3-ig itt múlatják az időt. Mi nem bírtuk a tempót és éjfél körül el is mentünk aludni.


Erre a napra pihenést terveztünk és elmentünk Palermo strandjára Mondellora. Ez úgy 10 km-re van a várostól és a Monte Pellegrino választja el a várostól. Olyan 3-ig heverésztünk, strandoltunk, majd bementünk Palermoba egy kis városnézésre. Előtte bekaptunk pár falatot a Romanella nevű rosticceriában amit aztán többször is megismételtünk 3 nap alatt. Érdemes kipróbálni az arancinit ami bepanírozott rizsgolyó,mindenféle jóval töltve, kisütve. Mérete egy nagyobb narancséhoz hasonló és a nevét is arról kapta. Mivel már jártunk itt, próbáltunk olyan helyekre is elmenni amit még nem láttunk. A város központja a Quattro Canti, amely két főút a Via Vittorio Emanuele és a Via Maqueda találkozása. A két út mellett található a Dóm, a Massimo szinház és a Quattro Canti mellett van a sziciliai parlament épülete, a Piazza Pretorián. E tértől nem messze megnéztük a Martorana templomot amely az egyik legrégebbi és legszebb templom amit láttam. Az 1100-as években épült, a falakat bizánci mozaikok díszítik. A mellette lévő San Cataldo tetején a vörös kupolák arab hatásúak. Este még visszamentünk a városba egy fagyira, aztán felmentünk Monrealéba mert nagyon közel van a városhoz. Ott kicsit körülnéztünk és leültünk a dóm melletti téren beszélgetni egyet. Hajnal 2-kor irány haza.

Katedrális

Délelött elmentünk Corleonéba. Maga a város nem adott sok pluszt, a szokásos hegyi kisváros, de persze a film miatt el kellett oda mennünk. Sétáltunk egyet a városban, csináltunk pár képet és visszandultunk a kocsihoz. Visszaérve Palermoba,megebédeltünk a Romanellába és lementünk a kikötő melletti tengerpartra. Ide fut ki a Vittorio Emanuele amit a Porta Felice zár le, a másik végén pedig a Porta Nuova található. A parton egy nagy park terül el,szintén a helyi fiatalok egyik kedvelt helye. Egy helyi iparművész szobrai találhatóak végig az út mentén és a parton lévő padokat is ő készítette, színes kerámia bevonattal. Ezután megkerestük a San Giovanni degli Eremiti templomot amit az utikönyvből néztem ki. Sajnos épp felújították ezért nem tudtunk bemenni,de a mellette lévő toronyba felmehettünk 1 euróért ahonnan ráláttunk a templomra. Ez is arab stílusú egyébként, vörös kupolákkal és állítólag nagyon szép kolostorkertje van. Aztán elmentünk a dómhoz,mert még nem néztük meg belülről. Este vacsorára voltunk hivatalosak az egyik lányhoz és megkóstólhattam végre a kusz-kuszt, ami itt az arab hatás miatt elég elterjedt eledel. Vacsora után kimentünk a Magione-ra és megint 2 körül kerültünk ágyba.

San Giovanni degli Eremiti templom

Elég későn keltünk és Cefalu felé vettük az irányt. Kb. 50 km-re van Palermótól keletre ez a gyönyörű kisváros a tenger partján. A tenger a házak falát mossa és a város a hegyre kúszik felfelé. A hegyoldalban áll a hatalmas normann dóm. A belseje csodálatos, de a két oldalhajó befejezetlennek tűnik. Falait aranyszínű mozaikok díszítik. Megnéztük még az arab mosóházat is,ami az óváros egy kis utcácskájából nyílik. Megebédeltünk és ettünk egy fagyit ami a legjobb volt itt Sziciliában.
Kicsit ki akartunk feküdni a partra és mártózni egyet a vízben,de sajnos befelhősödött ezért nem maradtunk sokáig. Hazafelé egy kis kerülővel elmentünk Piana d’ Albanesibe ami Palermo felett található a hegyekben. Ez egy picike falu és albánok, görögök élnek itt. A feliratok is kétnyelvűek voltak, olasz és albán. Azért jöttünk ide ,mert a helyiek szerint itt kapható a legfinomabb cannoli. A főtéren van egy cukrászda, ott vettünk rikottával töltöttet, isteni finom volt és nagyon kiadós.

Cefalu

Cefalu dóm

Reggel még felmentünk Monrealéba,hogy napsütésben is körülnézhessünk. A kilátás Palermóra nagyszerű. A dóm a legszebb mindközül amit láttam, a teljes belsejét aranymozaik borítja. Még bevásároltunk vacsoráravalót a Romanellában, vettünk pár üveg bort az otthoniaknak, megebédeltünk, igazi kézzel készített bazsalikomos pestót ettünk, majd elindultunk az autópályán Cataniába. 2 óra alatt oda is értünk. A szállásunk Giarrében volt ami kb. fél óra a reptérről. Kicsit eleredt az eső és elég fáradtak is voltunk. Pihentünk, este pedig sétáltunk egyet Giarre főutcáján.
Szeptember 16.
Reggel fél 7-kor kelés. 8-ra a reptéren voltunk és leadtuk az autót.


De fogadom,hogy még visszajövünk, hiszen annyi minden kimaradt.

Jó utat kívánok!

Poós Noémi
info@travelicum.hu